To: karolyi@karolyigimnazium.sulinet.hu

Sent: Wednesday, November 17, 2010 5:08 PM

Subject: Köszönet

 

Kedves Károlyis Tanárok és részben volt Munkatársak!

 

Én körülbelül ezer éve jártam hozzátok mint diák, a gimi második évfolyama voltunk mi, azt hiszem. Aztán úgy ötszáz éve tanítottam is ott egy csodás évig.

Mégis, most, amikor bekerültem egy új munkahelyre, és az első hetemen (még tényleg alig értem, hogy hol vagyok és mit kéne csinálnom) három napig Prágában angolul kellett napi tizenkét órában helyt állnom, az jutott eszembe, hogy meg kell köszönnöm valamit nektek.

Mégpedig azt, hogy nincs az a nyelvi mélyvíz, amitől megijednék. Nem azért, mert kiválóan tudom a nyelvet, hiszen angolul, ugyan mindent Szabó Andreának köszönhetek, de sosem tanultam meg úgy, mint spanyolul (amit fel sem tudok sorolni, hogy hány ember érdeme közületek).

Azért nem ijedek meg, és azt hiszem ezzel sokan vagyunk így, mert elsajátítottuk azt a bátorságot, és azt a hitet magunkról, hogy úgyis megoldjuk, mert ami a nyelvekkel kapcsolatos, azt eddig is sikerült. És nem félünk.

És ezt az egész Károlyinak szeretném megköszönni, mert ez nem tananyag, hanem igazi útravaló, nekem most végérvényesen kiderült:)

További jó munkát kívánok mindenkinek!

Palotai Bori

---